Eredete: Olaszország

Hasznosítás: Őrző-védő, rendőr és nyomkövető kutya

FCI besorolás: 2. fajtacsoport, mint a pincser és a schnauzer -molossoid és svájci marhapásztor kutyák - 2. szekció - molossoidok - munkavizsga nélkül

Rövid történeti áttekintés: Közvetlen őse a "Canis Pugnax" (az ősi római molosszus), melynek ez a könnyebbik változata, amkit nagytestű vadak vadászatára és a csatákban "harci segítségnek" használták. Évekig volt az itáliai népek megbecsült társa: birtok, marha és személyvédelemre is alkalmazták. Számtalan ábrázolás és történetírás tanúsága szerint a múltban egész iItáliában elterjedt volt a fajta. Az utóbbi időben Dél-Olaszországban, elsősorban Pugliában, Lucaniaban maradt fent.

Általános megjelenés: Közép nagy termetű kutya, erősfelépítésű, de elegáns, erőteljes, hosszú izomzattal, erőt, mozgékonyságot és állóképességet sugároz. Általános felépítése a mezomorf (atléta termetű) állatok felépítésére jellemző, melyek testhossza meghaladja a marmagasságot. A formát illetően harmonikus, a profilt illetően diszharmonikus.

Fontosabb arányok: A testhossz körülbelül 11%-al megahaladja a marmagasságot. A fej teljes hossza eléri a marmagasság 36%-át. A pofa hossza megegyezik a fej teljes hosszának 34%-ával. A mellkas magassága öttizede a marmagasságának és megegyezik a végtagok könyöknél mért magasságával.

Magatartás, vérmérséklet: Intelligens, aktív és kiegyensúlyozott, utolérhetetlen őrző-védő kutya. A gazdával fogékony és gyengéd, a gyerekekkel és a családdal szeretetteljes, azonban amikor a szükség úgy hozza, rettenetes és bátor védelmezője embernek, háznak és tulajdonnak. Könnyen képezhető.

Fej: Brachycephalikus (rövid fejű). Teljes hossza eléri a marmagasság 36%-át. A járomcsonti szélesség - mely megegyezik a koponya hosszával - meghaladja a fej teljes magasságának a felét: eléri a 66%-ot. A koponya és a pofa felső hossztengelye enyhén öszetartó. A fej kerülete a pofacsontoknál mérve több, mint kétszerese a fej teljes hosszának, még a szukák esetében is. A fej mérsékelten formázott, kifelé tartó járomcsonti ívekkel. A bőr erős, az alatta lévő szövetekre simul és meglehetősen feszes.

Koponyatájék:

Koponya: Szemből nézve széles és enyhén boltozatos, oldalnézetben szabálytalan ívet alkot, mely a homlokrészen hangsúlyos, ellaposodik a külső nyílirányú taréj mentén. Felülnézetben négyzet alakúnak utatkozik a járomcsonti ívek kidomborodása és az azt körülvevő izomzat miatt. A homlok és orrmelléküregek fejlettek és előrenyúlóak, a homloküreg mély és látható a közbülső barázda. A nyakszirt taréj nem túlzottan hangsúlyos. A szemgödör feletti üreg enyhén megjelenő.

Stop: Igen hangsúlyos a nagyon fejlett és domború homlok és ormelléküregek, valamint a kiugró szemöldökívek miatt.

Arctájék:

Orr: Az orrgomb egyvonalban van az orrháttal. Oldalnézetben nem nyúlhat túl az ajkak alkotta függőleges záróvonalon, elülső részének ugyanazon a függőleges síkon kell lennie, mint amin a pofa elülső része is van. Nagynak kell lennie, meglehetősen lapos orrháttal, széles, nyitott és mozgékony, nedves és hűvös orrlyukakkal. Színe fekete.

Pofa: Nagyon széles és mély. A pofarész szélessége csaknem megegyezik a hosszával, ami eléri a fej hosszának 34%-át.Mélysége meghaladja a pofa hosszának 50%-át. A pofaoldalak párhuzamosai és az egész állkapocs telitettsége és szélessége miatt a pofa elülső része lapos és négyzetes. Az orrhát egyenes profilú és meglehetősen lapos. A pofa alsó profilját a felső ajkak határozzák meg, a szemüreg alatti tájék igen enyhe cizelláltságot mutat.

Ajkak: Meglehetősen erősek. Elölnézetben a felső ajak felfordított "U" alakot mutat az elválasztásnál, oldalnézetben nyugodtan lóg. A szájzúg jól látható és minden esetben a pofa alsó profilvonalának legmélyebb pontját jelenti.

Állkapcsok: Nagyon széles és erős. A felső állkapocs nagyon enyhén rövidül, ennek eredményeként jelentkező prognathiával (előreharapás). Az alsó állkapocs ágai nagyon erőteljesek és oldalnézetben meglehetősen íveltek, az alsó állkapocs tömege - előre irányuló hangsúlyozottságával - kiemeli a határozott állat. A metszőfogak szilárdan, egyvonalban ülnek.

Arc: A rágóizom tájéka telt és határozottan megjelenik, de nem túlnagyobbodott.

Fogak: Fehérek, nagyok, számban és fejlettségben teljesek. Az alsóállkapocs metszőfogai csupán kis mértékben (kb. 0,5 cm) állnak a felső állkapocs metszőfogai előtt, ebből következően a harapás kismértékű előreharapás.

Szemek: A kutya méretéhez képest közepes nagyságúak, homlok alatti elhelyezkedésűek, egymástól számottevő távolságban ülnek. A szemhéjrés csaknem ovális, a szemgolyók enyhén kidudorodóak, rásimuló szemhéjakkal, melynek szegélye feketén pigmentált, a szemfehérje nem látszhat. A szivárványhártya a lehető legsötétebb - a szőrzet színének megfelelően. Tekintete intelligens és éber.

Fülek: A fej tömegéhez és a kutya méretéhez képest közepes nagyságúak, rövid szőr borítja azokat, háromszög alakúak, meglehetősen csúcsos heggyel és vastag porcrésszel, magasan tűzöttek, jóval a járomcsonti ív felett, széles alapokkal, lógó helyzetben az arcra simulnak, sohasem érnek le a torokig. Meglehetősen nyújtottak és enyhén kidudorodóak az izületnél, amiko a kutya figyel, részben felállnak. Általában egyenlő oldalú háromszög alakra vágják.

Nyak:

Felső vonal: Enyhén ívelt.

Hossz: A marmagasság 36%-a, vagyis megegyezik a fej teljes hosszával.

Forma: Ovális keresztmetszetű, erős, nagyon izmos, határozott különállást mutató nyakszirttel. A nyak kerülete annak fele hosszánál mérve a marmagasság körülbelül 80%-a. Harmonikusan kapcsolódik a marhoz, vállakhoz és a mellkashoz, a talajhoz viszonyított ideális állása 45 fokos és a vállakkal is megfelelő szöget zár be.

Bőr: A nyak alsó széle gyakorlatilag lebernyegmentes.

Törzs:

Törzs: Tömör, erős és nagyon izmos. Hossza 11%-kal meghaladja a marmagasságot (+/- 1% eltérés megengedett).

Hátvonal: A háttájék egyenes vonalú, enyhe ágyéki domborulattal.

Mar: Tisztán emelkedik a hátvonal fartájék szintje fölé, magas, hosszú és széles. Szikár és harmonikusan kapcsolódik a nyaki és háti részhez.

Hát: Széles és nagyon izmos, mint a törzs egész hátvonala, enyhén emelkedik hátulról előre, szigorúan egyenes vonalú profillal. Hossza körülbelül megegyezik a marmagasság 32%-ával.

Lágyék: Az ágyéktáji rész rövid és széles kell legyen, határozottan kapcsolódjon a háthoz és a fartájékhoz, nagyon izmos, nagyon masszív és oldalnézetben enyhén domború. Hossza kicsit meghaladva szélességét a marmagasság 20%-a.

Far: Hosszú, széles, a számottevő izomtömeg miatt meglehetősen kerek. Hossza a csípő élétől afarpofák éléig mérve megegyezik a marmagasság 32%-ával. Átlagszélessége egyenlő a marmagasság 23%-ával, a vízszintes síkhoz mért esése 28-31 fokos a csípő-far vonalon, és 15-16 fokos a csípő élétől a farok tövéig. Ily módon a far enyhén ereszkedő ívű.

Melltájék: Széles, mélyesésű és nyitott, jól fejlett izomzattal. Szélessége szoros összefüggésben a mellkas szélességével eléri a marmagasság 35%-át. A mellcsont egymagasságban van a vállak csúcsával. Oldalnézetből a melltáj előre is kiterjed a mellső lábak között és enyhén domború.

Mellkas: Mindhárom dimenzióban jól fejlettnek kell lennie, hosszú, boltozatos, széles és jól formázott bordákkal, széles bordaközi részekkel. A négy lengőborda hosszú, boltozatos és nyitottan végződik. A mellkas a könyökig lenyúlik és magassága a marmagasság felével egyenlő. Szélessége a magasság felénél mérve a marmagasság 35%-a és a szegycsont felé haladva enyhén csökkenő anélkül, hogy mellcsontélt formázna. Mélysége (nyílirányú átmérője) megegyezik a marmagasság 55%-ával. Kerülete a marmagasságnak több, mint 35%-a.

Hasvonal és hastájék: A szegycsonti tájék szikár, hosszú, széles és oldalnézetből széles sugarú félkört formázva a fartájék felé, enyhe ívben húzódik fel a gyomortájékhoz. A hasi tájék nem üreges és nem is laza, oldalnézetben a szegycsont élétől az ágyékig enyhe ívben emelkedik. Oldalürege nem túlzottan hangsúlyos.

Farok: Meglehetősen magasan tűzött a farvonalon, tövénél vastag, csúcsánál nem túlzottan hegyes és kinyújtva nem ér sokkal a csánkon túlra. Nyugalmi állapotban lóg. Más esetben vízszintes vagy enyhén a hátvonal feletti. Sohasem hajolhat meg annyira, hogy gyűrűt formázzon, vagy függőlegesen álljon. A negyedikcsigolyánál vágják.

Végtagok:

Mellső végtagok: Mind szemből, mind oldalról nézve függőlegesek. A végtag könyöknél mért magassága megegyezik a marmagasság 50%-ával. A mellső végtagok a kutya méreteihez arányosak, erősek és erőteljesek.

Váll: Hosszú, ferde, erős, erőteljes és jól osztott izomzattal, a mellkashoz csatlakozik, de mozgásában szabad. Hossza a mar tetejétől a váll éléig megegyezik a marmagasság 30%-ával,esése a vízszintes vonalhoz mérten 48-50 fokos. A test középsíkjához viszonyítva a lapockacsont élei enyhén elfordultak.

Kar: Valamivel hosszabb, mint a váll, erős, jócskán fejlett csontozattal, felső kétharmad részében alaposan a törzshöz kapcsolódva. A váll élétől a könyökcsúcsig mért hossza a marmagasság 31-32%-ával egyenlő és körülbelül 58-60 fokos szöget zár be a vízszintes síkkal. Hosszanti iránya párhuzamos a test középsíkjával. A lapocka és a felkarcsont által bezárt szög 106 és 110 fok között van.

Könyök: A könyökök hosszúak és kiállóak, nem túl szorosan kapcsolódnak a bordaüreghez, feszes bőr borítja azokat. Hasonlóak kell legyenek az alkarokhoz, a törzs nyílirányú síkjával párhuzamos síkon helyezkednek el. A könyökcsúcs (olecranon epiphysis) a lapocka hátsó csúcsából a talajra húzott függőlegesen helyezkedik el.

Alkar: Teljesen függőleges, ovális keresztmetszetű, főként a felső harmadában számos izomzattal, nagyon erős és tömör csontszerkezettel. Hossza a könyök csúcsától az alkar végéig megegyezik a marmagasság 32-33%-ával. Kerülete közvetlenül a könyök alatt mérve megegyezik a marmagasság 39 %-ával. A kéztő - alkarcsonti horony - meglehetősen határozott.

Csuklóizület: Szemből nézve az alkar egyenes függőleges vonalának a meghosszabbítása, szikár, széles, mozgékony és vastag. Kerülete eléri a marmagasság 26%-át, felső végén a kéztőcsont erősen hátrahajlik.

Csüd: Jóval kisebb, mint az alkar, nagyon erős, szikár, rugalmas, enyhén hajlított (a talajjal kb. 75 fokos szöget zár be). Hossza nem haladja meg a mellső végtag könyöknél mért magasságának egyharmadát.

Mellső lábfejek: Alakjuk kerek, nagyon ívelt és összehúzott ujjakkal (macskaláb). Szikár és kemény talppal. A körmök erősek, hajlítottak és pigmentáltak, erős a pigmentáltság a talpi és ujjrészi párnákon is. Szemből nézve az alkar és a kéztő függőleges vonalát követi.

Hátsó végtagok: Szembőlés oldalnézetből függőlegesek. Arányban állnak a kutya méretével.

Comb: Hosszú és széles, kidomborodó izmokkal, ily módon a farpofák éle markánsan megjelenik. Hossza meghaladja a marmagasság 33%-át és a szélessége sohasem kevesebb e magasság 25%-ánál. A combcsont tengelye, mely ferdén álló, a felsőtőlaz alsó végéig és hátulról előre, esésében 70 fokos szöget zár be a vízszintessel, a csípőcsonttal a kellőnél valamivel nagyobb szöget zár be (csípői - combi szögellés).

Alsó comb: Hosszú, szikár, erős csont és izomszerkezettel, határozottan megmutatkozó izomhoronnyal. Hossza megegyezik a marmagasság 32%-ával és felső végétől az alsóvégéig, elölről hátrafelé való esése a vízszintessel kb. 50 fokos szöget zár be.

Térd: A térdizület szögellése körülbelül 120 fok. Irányultsága megegyezik a test középsíkjával.

Csánkizület: Széles, vastag, tiszta, tisztán megmutatkozó csontozattal. A kidomborodó csánk él tisztán a lábhorony meghosszabbítását mutatja. A csánk él és a talp (talaj) közötti távolság nem haladhatja meg a marmagasság 26%-át. Irányultsága a test középsíkjához viszonyítva párhuzamos. A sípcsont - lábközépi szögellés - körülbelül 140 fok.

Csánk (lábközép): Nagyon vastag, szikár, meglehetősen rövid, hengeres és a talajhoz képest mindig függőleges, oldal és átulnézetből hossza kb. megegyezik a marmagasság 15%-ával (a bokát és a lábfejet nem számolva). Belső oldalán nincs fattyú - ujj.

Hátsó lábfejek: Enyhén ovális alakúak, mint a mellső lábfejek, de az ujjak kevésbé boltozatosak.

Járómód / mozgás: Nagy lépéshossz, nyújtott ügetés, olykor néhány galopplépéssel, de nyújtott ügetésbe hajlóan.

Bőr: Meglehetősen vastag, kismennyiségű bőr alatti kötőszövettel és ezért szorosan tapad az alatta lévő rétegekre mindenhol. A nyak nyakorlatilag mentes a lebernyegektől. A fejen nem lehetnek ráncok. A nyálkahártya pigmentje fekete.

Szőrzet: Rövid, de nem simaszőrű, üveges szerkezettel, fényes, bőrhöz simuló, erősszálú, nagyon sűrű, egy vékony réteggel, mely télen megvastagodik (de sohasem nő a fedőszőrzet fölé). Átlagos hossza kb. 2 - 2,5 cm. A maron, a fartájékon, acombok hátsó vonalán és a faron eléri a körülbelül 3 cm-t, de sohasem alakulnak ki zászlók. A pofán a szőr nagyon rövid, sima, bőrhöz simuló és nem hosszabb 1 - 1,5 cm-nél.

Szín: Fekete, ólomszürke, palaszürke, világosszürke, világos őzbarna, őzbarna, sötét őzbarna és csíkos. Az őzbarna egyedek esetében a fekete vagy szürke álarc (maszk) csak a pofán jelenik meg és nem húzódhat a szemvonal mögé. A mellkason, a lábfejek hegyén és az orrháton elfogadható kis fehér folt.

Marmagasság: Kanok esetében 64-68 cm. Szukák esetében 60-64 cm. Megengedett eltérés +/- 2 cm.

Súly: Kanok esetében 45-50 kg, súly / méretarány: 0,71 kg/cm. Szukák esetében 40-45 kg, a súly / méretarány pedig 0,68 kg/cm.

 


  Paese d'origine: Italia

Utilizzazione: Cane da quardia, da difesa, da polizia, da pista.

Classificazione FCI:  Gruppo 2: canti tipo Pinscher e Schnauzer Molossoidi e Cani Bovari Svizzeri; sezione 2: Molossoidi; senza prova di lavoro

Brevi cenni storici: E'discendente diretto del "canis pugnax" (molosso) romano del quale rappresenta la versione leggera impiegata per la caccia alla grossa selvaggina e quale ausiliare bellico. Per secoli è stato prezioso compagno delle genti italiche che lo hanno utilizzato per la quarida della proprietà e del bestiame, per la caccia e per la difesa personale. Diffuso un tempo in tutta la Penisola, come una vasta iconografia e storiografia testimoniano, ha trovato un'ottima isola di conservazione in Puglia, Lucania e Sannio. Deve il suo nome al latino "Cohors" che significa quardia, protettore.

Aspetto generale del cane: Cane di mole medio-grande, fortemente costruito ma elegante, con muscoli potenti e lunghi, molto distinto, esprime forza, agilitŕ e resistenza. La conformazione generale è quella di un mesomorfo il cui tronco è più lungo dell'altezza al garrese; armonico rispetto al formato (eterometria) e disarmonico rispetto al profili (alloidismo).

Proporzioni importanti: La lunghezza del tronco supera l'altezza al garrese dell'11% circa. La lunghezza totale della testa raggiunge i 3,6/10 dell'altezza al garrese. La lunghezza del muso corrisponde ai 3,4/10 della lunghezza totale della testa. L'altezza del torace e di 5/10 dell'altezza al garrese e corrisponde all'altezza dell'arto al gomito.

Comportamento e carattere: Intelligente, energico ed equilibrato, è ineguagliabile cane da guardia e da difesa. Docile ed affettuoso col padrone, amante dei bambini e della famiglia, diviene se necessario difensore terribile e coraggioso delle persone, della casa e della corte. E'facilmente addestraible.

Testa: Brachicefala. La sua lunghezza totale raggiunge i 3,6/10 dell'altezza al garrese. La larghezza bizigomatica, pari alla lunghezza del cranio, è superiore alla metà della lunghezza totale della testa, raggiungendo i 6,6/10 di tale lunghezza. Gli assi longitudinali delcraino e del muso sono tra loro leggennente convergenti. Il perimetro della testa, misurato agli zigomi, è anche nelle femmine più del doppio della lunghezza totale della testa. La testa è moderatamente scolpita con arcate zigomatiche protese all'esterno. Pelle consistente ma piuttosto aderente ai tessuti sottostanti, liscia ed abbastanza tesa.

Regione cranica:

Cranio: Largo e lievemente arcuato visto di fronte, in profilo disegna una curva irregolare che, accentuata nella sottoregione frontale, si appiattisce aboralmente lungo la cresta saggitale esterna. LA sua larghezza è pari alla lunghezza e corrisponde ai 6,6/10 della lunghezza totale della testa.Visto dall'alto è di forma quadrata per la protrusione all'esterno delle arcatate zigomatiche e per l'insieme delle potenti fasce muscolari che lo fasciano. Le bozz frontali sono ben sviluppate e sporgenti in avanti, la fossa frontale è profonda e il solco mediano e visible. Cresta sopraoccipitale non troppo evidenziata. Fosse sopraorbitali (conche) marcate ma leggermente.

Stop: molto marcato per le bozze frontali molto sviluppate e sporgenti in avanti e per gli archi sopraciliari rilevati.

Regione facciale:

Tartufo: Sulla stessa linea della canna nasale. Visto di profilo non deve sporgere sul margine verticale anteriore delle labbra ma trovarsi, con la sua faccia anteriore, sul medesimo piano verticale della faccia anteriore del muso. Deve esserve voluminoso, piuttosto piatto superiormente, con narre è nera.

Muso: Molto largo e profondo. La larghezza del muso deve pressochè, eguagliare la sua lunghezza che raggiunge i 3,4/10 della lunghezza totale della testa. La sua profonditŕ supera del 50% la lunghezza del muso. Il papallelismo delle facce laterali del muso e la ripienezza e larghezza del corpo della mandibola fanno si che la faccia anteriore del muso sia quadrata e piatta. La canna nasale è rettilinea e piuttosto piatta. Il profilo inferiore-laterale del muso è dato dalle labbra superiori. La regione sottorbitale mostra un lievissimo cesello.

Labbra: Piuttosto consistenti. Le labbra superiori, viste di fronte, determinano alla loro disgunzione una "U" rovesciata e, viste di lato, si presentano moderatamente pendenti. Commessura moderatamente evidente e che rappresenta sempre il punto più basso del profilo laterale inferiore del muso. Il pigmento è nero.

Mascelle: Molto larghe, robuste e spesse con lievissimo raccorciamento della mascella superiore e conseguente leggero prognatismo. Le branche della mandibola, molto forti, sono in profilo piuttosto ricurve. Il corpo della mandibola, ben accentuato in avanti, bene evidenzia il mento marcato. Gli incisivi sono impiantati in linea retta.

Guance: Regione masseterina piena ed evidente ma non ipertrofica.

Denti: Bianchi, grandi, completi per sviluppo e numero. Gli incisivi inferiori sovrastano leggermente (circa 0,5 cm) i loro corrispondenti dell'arcata superiore, perciò ne deriva una chiusura leggermente prognata.

Occhi: Di media grandezza rispetto alla mole del cane, in posizione sub-frontale, ben distanziati tra loro. Rima palpebrale ovaleggiante, bulbi oculari leggermente affioranti palpebre aderenti con margini pigmentati di nero. Gli occhi non devono lasciare scorgere la sclera. Nittitante fortemente pigmentata. Iride quanto piu possibile scura in relazione al colore del mantello. Sguardo intelligente e vigile.

Orecchi: Di media grandezza in rapporto al volume della testa e alla mole del cane, ricoperti di pelo raso, di forma triangolare, con apice piuttosto appuntito e cartilagine spessa, inseriti alti, cioè molto al di sopra dell'arcata zigomatica, larghi alla base, pendenti, aderenti alle guance senza raggiungere la gola. Sporgenti alguanto all'esterno e lievemente rilevati nel loro punto di attacco, vengono portati semierettei quando il cane č attento. VEngono abitualmente amputate a forma di triangolo equilatero.

Collo:

Profilo superiore: Leggermente convessilineo.

Lunghezza: Circa 3,6/10 dell'altezza al garrese e cioè pari alla lunghezza totale della testa.

Forma: Di sezione ovale, forte, molto muscoloso, con distacco della nuca marcato. Il perimetro a metà lunghezza del collo è circa 8/10 dell'altezza al garrese. Armoniosamente fuso con garrese, spalle e petto il collo ha la sua direzione ideale a 45 gradi rispetto al suolo ad ad angolo pressochè retto con la spalla.

Pelle: Il margine inferiore del collo è praticamente privo di giogaia.

Tronco:

Tronco: Compatto, robusto e muscolosissimo. La sua lunghezza supera l'altezza al garrese dell'11% con una tolleranza di +/- 1. Linea superiore. Regione dorsale rettilinea con lieve convessità lombare.

Garrese: Si eleva nettamente sul piano dorsale e supera il livello della groppa. E'alto, lungo, largo e asciutto e si fonde armoniosamente col collo e col dorso.

Dorso: Il dorso è ampio, muscoloso, come tutta la linea superiore del tronco, lievemente rampante dall'indietro in avanti e a profilo rigorosamente retto. La sua lunghezza raggiunge il 32% dell'altezza al garrese.

Lombi: La regione lombare è corta, larga, ben raccordata con dorso e groppa, molto muscolosa, solidissima e ha profilo leggermente convesso.La sua lunghezza. Di pochissimo superiore alla larghezza. Corrisponde al 20% dell'altezza al garrese.

Groppa: Lunga, larga, alquanto rotondeggiante per il grande sviluppo delle masse muscolari. La sua lunghezza, misurata dalla punta dell'anca alla punta della natica, corrisponde al 32% dell'altezza al garrese. La sua larghezza media al 23% della altezza al garrese. La sua inclinazione sull'orizzontale secondo la linea ileo-ischiatica è di 28/30 gradi e dalla punta dell'anca all'inserzione della coda di 15/16 gradi. Risulta perciò lievemente inclinata.

Petto: Largo, ben disceso e aperto, con muscoli pettorali molto sviluppati. La sua larghezza, in stretto rapporto con l'ampiezza del torace, raggiunge il 35% dell'altezza al garrese. Il manubrio dello sterno si trova allo stesso livello della punta delle spalle. Di profilo il petto è ben proteso in avanti fino agli arti anteriorie e leggermente convesso.

Torace: Ben sviluppato nelle tre dimensioni con coste lunghe, oblique, larghe e abbastanza ben cerchiate con spazi intercostali estesi. Le 4 false coste sono lunghe oblique e aperte, il torace è ben disceso al gomito e la sua altezza corrisponde alla metà dell'altezza al garrese. La sua larghezza, misurata a metà della sua altezza, corrisponde al 35% dell'altezza al garrese e decresce leggermente verso la regione sternale senza formare carena. La sua profondità (diametro sagittale) corrisponde al 55% dell'altezza al garrese. Il suo perimetro supera del 35% l'altezza al garrese.

Profilo inferiore: Il tratto sternale si presenta asciutto, lungo, largo e di profilo disegna un semicerchio a raggio molto largo che caudalmente rimonta in modo dolce all'addome. Il tratto ventrale non è nè retratto nè rilassato e il suo profilo rimonta dal bordo sternale all'inguine in dolce curva. L'incavo del fianco è poco pronunciato.

Coda: Inserita piuttosto alta sulla linea della groppa, grossa alla radice e relativamente affusolata alla punta, se stesa raggiunge e sovrasta di poco il garretto. Portata bassa in riposo, orizzontale o poco più alta del dorso in azione, non deve essere mai incurvata ad anello o alzata a candela. Viene amputata alla quarta vertebra.

Arti:

Arti anteriori: appiombi regolari sia osservati di profilo che di fronte. L'altezza degli arti anteriori al gomito è il 50% dell'altezza al garrese. Ben proporzionati al formato del cane, forti e robusti.

Spalla: Lunga, obliqua, forte, fornita di muscoli lunghi, potenti, ben divise e netti, è aderente al torace ma libera nei movimenti. La sua lunghezza, dalla sommità del garrese alla punta della spalla, corrisponde al 30% dell'altezza al garrese a la sua inclinazione sull'orizzontale oscilla attorno a 48/50 gradi. Rispetto al piano mediano del corpo le punte delle scapole sono leggermente scatate fra loro.

Braccio: Il braccio, leggermente più lungo della spalla, forte. Con ottimo sviluppo osseo e muscolare, ben saldato al tronco nei suoi due terzi superiori, misurato dalla punta della spalla alla punta del gomito, ha una lunghezza corrispondente al 31/32% dell'altezza al garrese e un'inclinazione con l'orizzontale di circa 58/60 gradi. La sua direzione longitudinale è paralella al piano mediano del corpo. L'angolo scapolo-omerale oscilla fra 106 e 110 gradi.

Gomiti: I gomiti, lunghi, molto prominenti. Ben aderenti ma non serrati alle pareti del costato, copeti di pelle asciutta, devono, come gli omeri, trovarsi su un piano rigorosarnente parallelo a quello sagittale del tronco. La punta del gomito (epifisi olecrancia) è situata sulla verticale abassata dall'angolo caudale (o posteriore) della scapola al suolo.

Avambraccio: L'avambraccio e perfettamente verticale a sezione ovale, ben muscoloso in particolare nel terzo superiore, con ossatura molto forte e compatta. La sua lunghezza, dalla punta del gomito alla prima articolazione carpiana, è di pochissimo superiore a quella del braccio e corrisponde al 32/33% dell'altezza al garrese. Scanalatura carpo-cubitale molto marcata.

Carpo: Il carpo che, visto di fronte, segue la linea retta verticale dell'avambraccio, è asciutto, largo, mobile, spesso. Al suo margine posteriore l'osso pisiforme è fortemente proiettato all'indietro.

Metacarpo: Il metacarpo, di grossezza alquanto inferiore all'avambraccio, è molto robusto, asciutto, elastico, leggermente flesso (forma un angolo con il terreno di circa 75 gradi). La sua lunghezza deve però superare un sesto dell'altezza dell'arto anteriore al gomito. Visto di fronte segue la linea perpendicolare dell'avambraccio e del carpo.

Piede: Di forma rotonda. Con dita molto arcuate e raccolte (piede di gatto). Suole asciutte e dure. Unnghie forti, ricurve e pigmentate. Buona pigmentazione anche ai cuscinetti plantari e digitali.

Arti posteriori: appiombi regolari sia osservati di profilo che di fronte. Ben proporzionati al formato del cane, forti e potenti.

Coscia: La coscia lunga e larga, con muscoli prominenti, per cui la punta delle natiche è ben evidenziata. la sua lunghezza supera il 33% dell'altezza al garrese e la larghezza non è mai inferiore al 25% di tale altezz. L'asse del femore, alquanto obliquo dall'alto in basso e dall'indietro in avanti. Ha un'inclinazione di 70 gradi sull'orizzontale e forma con l'asse del coxale un angolo poco più che retto (angolo coxo-femorale).

Gamba: La gamba è lunga asciutta con forte ossatura e muscolatura: la scanalatura gamble è ben evidenziata. La sua lunghezza corrisponde al 32% dell'altezza al garrese e la sua inclinazione dall'alto in basso e dall'avanti all'indietro è di circa 50 gradi sull'orizzontale.

Ginocchio: L'angolo femoro-rotuleo-tibiale e di circa 120 gradi. La sua direzione è parallela al piano mediano del corpo.

Garretto: Largo, spesso, asciutto, netto, con salienze ossee ben evidenziate. La punta del garretto ben pronunciata mostra chiaramente la continuazione della scanalatura gambale. La distanza dalla punta del garretto alla pianta del piede (al suolo) non deve oltrepassare il 26% dell'altezza al garrese. La sua direzione, rispetto al piano mediano del corpo, è parallela. L'angolo tibio- metatarsico è di circa 140 gradi.

Metatarso: Di forte spessore, asciutto, piuttosto corto, cilindrico, e sempre perpendicolare al suolo, sia in profilo che posteriormente. La sua lunghezza corrisponde a circa il 15% dell'altezza al garrese (escluso tarso e piede). La sua faccia interna deve presentarsi priva di sperone.

Piede: Leggermente piu ovaleggiante dell'anteriore ha falangi meno arcuate.

Andanture: Passo lungo, trotto allungato. Tratti di galoppo ma con propensione al trotto allungato.

Pelle: Piuttosto spessa, con limitato connettivo sottocutaneo e perciň praticamente aderente agli strati sottostanti in ogni regione. Il collo è pressochè esente da giogaia, la testa non deve presentare pieghe. Il pigmento delle mucose e delle sierose č nero. Il pigmento delle suole e delle unghie deve essere scuro.

Pelo: Corto ma non raso, a tessitura vitre, lucido, brillante, aderente, sostenuto, molto denso con un lieve strato di sottopelo che s'accentua d'inverno (senza però mai affiorare sul pelo di copertura). La sua lunghezza media è di cm. 2/2,5. Su garrese, groppa, bordo posteriore delle cosce e sulla coda raggiunge cm. 3 senza dar luogo a frange. Sul muso il pelo è raso, liscio, aderente e non supera cm. 1/1,5.

Colore: Nero, grigio piombo, ardesia, grigio chiaro, fulvo chiaro, fulvo cervo, fulvo scuro e tigrato (tigrature su fondo fulvo o grigio di varie gradazioni). Nei soggetti fulvi e tigrati è presente una maschera nera o grigia la cui estensione è limitata al muso e non deve superare la linea degli occhi. Ammessa una piccola chiazza bianca al petto, alla punta dei piedi e alla canna nasale.

Altezza al garrese: Nei maschi da cm. 64 a cm. 68 - nelle femmine da cm. 60 a cm. 64. Con tolleranza di cm. 2 in più o in meno.

Peso: Maschi da 45 a 50 kg. rapporto peso/taglia 0.710 (kg/cm) femmine da 40 a 45 kg. rapporto peso/taglia 0.680 (kg/cm)